Pásztor túra

 

Pásztor túra

A Hortobágy olyan táj, amelyet sajátos története, értékes élővilága, egyedülálló néphagyománya sajátosan magyar vonásokkal ruház fel.

A néhai ligetes sztyepp az Alföldön  kanyargó Tisza hatása alatt állt. A táj kialakulásában az embernek  jelentős szerepe volt. Mai képe a folyók szabályozása, mocsarak lecsapolása, a legeltető állattartás, az erdők kivágása eredménye. Bár az ember jelenléte e térségben már a fiatalabb kőkorszakban is bizonyítható, s a  Hortobágy név egyike a legrégebbi helyneveinknek, de a környező pusztákat Debrecen város jegyzőkönyvei csak 1701 óta nevezik Hortobágy-pusztának. A Hortobágy név egyszerre jelent folyót és tájat, és az 1966-ben  megalakult Hortobágy községet.

Hortobágy név alatt ma hazánknak azt a nagyalföldi részét tekintjük, amely a Hajdúsági löszhát és a Tisza között terül el. A mai értelemben vett Hortobágy csak a múlt században alakult ki. Hortobágy-pusztainak e helyiek sosem vallották magukat,  ilyen elnevezés nem élt, de a múlt századtól  a Debrecenhez tartozó pusztai részeket összefoglalóan Nagyhortobágyként is szokták nevezni.

Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1999-ben a Nemzeti Parkot felvette a Világörökségi Listára.

vissza